Fogmegtartó kezelések:

Feladata, hogy funkcionálisan és esztétikailag helyreállítsák a megbetegedett, szuvas fogat, miáltal elkerülhető annak eltávolítása.


Ha az elváltozás nem terjed a fogbélig a szuvas, felpuhult fogszövetek "kitakarítása" után a fog koronájának rekonstrukciója történhet töméssel,
vagy a fogtechnikus által elkészített, a fogon kialakított üregbe pontosan illeszkedő betéttel (inlay).

A tömések készülhetnek amalgámból, illetve különféle fogszínû, esztétikusan is megfelelõ kompozíciós tömöanyagokból. A betétek anyaga általában kerámia, vagy fém (leggyakrabban arany).
 
Különféle tömőanyagokkal ellátott fogak:


Az amalgámról:

Mai ismereteink szerint a forgalomban lévő fogászati tömőanyagok, ideértve a fogászati amalgámot is, biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók.
Gyakran felmerül a páciensek részéről az a kérdés, hogy mérgező -e az amalgám? Válaszként álljon itt a WH0 (Egészségügyi világszervezet) állásfoglalása a témáról.



A fogszuvasodás népbetegség, megelőzése a WHO egyik fontos stratégiai célkitűzése. A kárieszprevenció terén jelentős fejlődés tapasztalható, azonban még mindig szükség van a szuvas üregek töméssel történő helyreállítására is. A higany és ezüst ötvözetéből készült fogászati amalgám széles körben használt fogászati tömőanyag. Annak ellenére, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fogászatban használt tömőanyagok a fogászati amalgámmal együtt biztonságosak, számos kérdés vetődött fel az amalgámba foglalt higany egészségkárosító hatásával kapcsolatban.

Elemezve a nagyszámú, sokszor ellentmondásos vizsgálati eredményeket és adatokat, a WHO a következő állásfoglalást teszi közzé a fogászati amalgámok alkalmazásáról.

A fogászati amalgám használata

A fogászati amalgámot igen széles körben alkalmazzák szuvas fogak ellátására. A fogászat majdnem egy évszázada használja az amalgámot. Az ötvözet minősége az idok során nagymértékben javult. Az amalgámból készült tömések tartósak és gazdaságosak, hátrányuk azonban, hogy nem fogszínűek. Annak ellenére, hogy új fogászati tömőanyagok kutatása terén igen jelentős előrelépések történtek, nincs még olyan tömőanyag, amely olyan széles körben alkalmazható lenne, olyan egyszerű feldolgozási technológiát igényelne és olyan jó fizikai tulajdonságokkal rendelkezne, mint a fogászati amalgám. A fogászati amalgámokat helyettesítő új tömőanyagok megjelenése jelentős mértékben megemelte a fogászati kezelések költségeit.

A fogászati amalgámok megbízhatósága


A fogászati amalgámokból készült tömések megbízhatóak, és nem jelentenek veszélyt a beteg számára. Az amalgám egyes összetevői - más fogászati anyagokhoz hasonlóan - bizonyos esetekben mellékhatásokat vagy allergiás reakciókat okozhatnak.
Az amalgámtömés elkészítése során felszabaduló minimális mennyiségű higanyról még nem tudták bebizonyítani a kutatók, hogy egészségkárosító hatása lenne. Sok beteg a higany toxikus hatásától tartva bizonyos panaszok esetén kicserélteti amalgámtöméseit.

Sokszor azonban objektív tünetek hiányában is az amalgámtömések cseréjét kéri a beteg. Bár számos esettanulmány és anekdotikus megfigyelés látott napvilágot, nem ismerünk olyan, jól kontrollált vizsgálatot, amely tudományosan bizonyította volna az amalgámtömések szisztémás toxikus mellékhatását. Arra sincs megalapozott tudományos bizonyíték, hogy adott szisztémás tünetek enyhültek volna az amalgámtömések eltávolítása után. Ezért olyan esetekben, ha bizonyos kóros tünetek fennállnak, a betegeket megfelelő fogászati és sztomatológiai vizsgálat és kezelés után más specialistához kell utalni.

A fogászati személyzet munkaköri ártalmai

Ha a munka-egészségügyi feltételek nem megfelelõek, a higannyal való rendszeres érintkezés súlyos foglalkozási veszélyt jelenthet a rendelõben dolgozók számára. A modern amalgámkeverési technológiák és munkahigiénés követelmények betartása, valamint a levegő higanygőztartalmának állandó monitorozása jelentős mértékben csökkenti a fogászati rendelőkben a környezeti szennyezés veszélyét.

Környezetvédelmi megfontolások

A fogászati rendelőben használt és a szemétbe vagy lefolyóba kerülõ higany szennyezheti a környezetet is. A modern fogászati egységkészülékek fel vannak szerelve olyan készülékekkel, amelyek összegyûjtik az amalgámtömés elkészítésekor, illetve a tömés eltávolításakor keletkezett fémhulladékokat. A manapság elõírt megfelelõ gyûjtési és visszaforgatási technológia jelentős mértékben csökkenti még a holttestek elégetésébol származó ilyen jellegû környezetszennyezést is.

A közfelfogás és a média

Manapság az amalgámokról hatalmas információáradat zúdul a lakosságra. Környezetvédelmi megfontolásokból számos országban korlátozták a higany feldolgozását és a fogászati amalgám használatát. A tömegtájékoztatás azonban ezeket az intézkedéseket sokszor tévesen tálalja a lakosság számára azokban az országokban, ahol ezeket a környezetvédelmi óvintézkedéseket már megtették. Ez oda vezet, hogy sokan megkérdõjelezik az amalgám biztonságos használatát, és a tömések kicserélést követelik.
Mai ismereteink szerint a forgalomban lévõ fogászati tömõanyagok, ideértve a fogászati amalgámok is biztonságosnak és klinikailag hatékonynak mondhatók. Kellemetlen biológiai mellékhatások azonban bizonyos esetekben elofordulhatnak, és ilyenkor ezeket az eseteket megfelelõ módon kezelni kell. A WHO továbbra is fontosnak tekinti a fogászati tömõanyagok megbízhatóságának és toxikológiájának folyamatos ellenõrzését.Fordította: Dr. Gera István


A gyökérkezelés:

Ha az elváltozás eléri a fogbelet, az ott gyulladást okoz. Ekkor a fertőzött, gyulladt, majd elhalt szöveteket a fog üregrendszeréből lehetőség szerint
maradéktalanul el kell távolítani.

Ez a beavatkozás a gyökérkezelés. A megfelelően kitakarított és fertőtlenített üregrendszert gyökértöméssel kell ellátni. Ha a gyökértömés jól el van készítve, a fog üregrendszerében nem marad tömítetlen rész (a gyökértömés falálló és csúcsig érő).





Gyökérkezelés és - tömés röntgenképei:


Fogágybetegségekkel kapcsolatos beavatkozások:

A fogágybetegség olyan elváltozás, ahol a fogkő és a lepedék baktériumai károsítják a fog tartószöveteit.
A baktériumok kezdetben ínygyulladást okoznak, amely a megfelelő ellátás után teljesen meggyógyulhat. Ha az ínygyulladás kezeletlen marad, a folyamat továbbterjedhet, melynek következtében a fogágy visszafordíthatatlanul károsodik, így a fogak kilazulnak, végül ki is esnek.

A fogágybetegségek kialakulásának megakadályozása érdekében elengedhetetlen az alapos fogmosás és a rendszeres fogászati kontroll, ahol szükség esetén fogkőeltávolításra, illetve ínyen végzett speciális sebészeti beavatkozásokra kerülhet sor.
A fogpótlások és fogtömések elkészítésénél fontos kritérium, hogy ne akadályozzák a fogágy és a fogazat tisztántarthatóságát.





 
Copyright 2005 - 2007 Becskydent